Az ivóvíz- és szennyvíztisztító rendszerek döntő szerepet játszanak az egészséges közösségek és az egészséges ökoszisztémák biztosításában. Az egyik alapvető paraméter, amely jelentősen befolyásolja e kezelőrendszerek hatékonyságát és teljesítményét, a kezelt víz pH-szintje. A pH-szint befolyásolja a víz kémiai és fizikai tulajdonságait, ezáltal befolyásolja a szennyező anyagok viselkedését és a kezelési folyamatokat.
Az üzemeltetőknek alaposan meg kell érteniük, hogy a pH hogyan befolyásolja a kezelési folyamatokat annak érdekében, hogy ezek a rendszerek a szükséges módon működjenek, és elkerüljék a berendezések, az emberek és a környezet esetleges károsodását.
A pH megértése
A víz pH-értéke a víz savasságának vagy lúgosságának mérőszáma, és egy 0-tól 14-ig terjedő logaritmikus skálán határozzák meg.
A 7-es pH-érték semlegesnek számít. A 7 alatti értékek savasságot, a 7 feletti értékek pedig lúgosságot jeleznek.
A pH-érték ingadozása normális, de általában 6,3 és 7,6 között kell maradnia. Ha a pH a kívánt szintek fölé vagy alá változik, az üzemeltetőknek esetleg vegyszereket kell hozzáadniuk, hogy a szintek az elfogadható tartományba kerüljenek.
A savas vizet szódabikarbóna (nátrium-karbonát) vagy nátrium-hidroxid adagolószivattyú segítségével lehet beállítani.
Ezzel szemben a lúgos víz folyékony savak vagy szén-dioxid (CO2) hozzáadásával szabályozható.
A pH-érték fenntartása a kezelési folyamat következő szakaszaiban a legfontosabb:
Koaguláció és flokkuláció
A nagyobb víztisztító telepek esetében a koaguláció és a flokkuláció a kezelés kulcsfontosságú szakasz.
A pH egy meghatározott tartományon belül tartása (általában 6 és 8 között) segít optimalizálni a koagulálószer teljesítményét, és fokozza a nagyobb, jobban ülepedő flokkok kialakulását.
Az optimális pH-tartománytól való eltérés hiányos flokkulációhoz, gyenge ülepedéshez és a későbbi szűrési folyamatok hatékonyságának csökkenéséhez vezethet.
Fertőtlenítés
A fertőtlenítés a vízkezelés egyik további kulcsfontosságú lépése, amely a vízellátás biztonságának biztosítása érdekében eltávolítja a káros mikroorganizmusokat.
A klór alapú fertőtlenítőszerek 5,5 és 7,6 közötti pH-értékek mellett működnek a leghatékonyabban.
A pH-szintet gondosan ellenőrizni és beállítani kell a megfelelő fertőtlenítés biztosítása és a fertőtlenítési melléktermékek, például a trihalometánok (THM) képződésének megelőzése érdekében, amelyek nagyobb valószínűséggel képződnek magasabb pH-szinteken.
Gyűjtés és elosztás
A víz pH-értéke szintén döntő szerepet játszik a szennyvízgyűjtő rendszerek és az ivóvízelosztó rendszerek integritásának fenntartásában.
Emiatt számos iparágnak kötelező a szennyvizet a bevezetés előtt kezelni, beleértve a pH beállítását is.
Ha a víz túl savas vagy túl lúgos, az fémek kioldódását okozhatja a vízben.
Másrészt pedig vízkőlerakódás akkor keletkezik, ha a víznek magas a pH-értéke és magas a kemény ásványi anyagtartalma, ami a csöveken és a szerelvényeken való lerakódáshoz vezet.
Ennek a problémának a kezelése érdekében alkottuk meg a Hydro Active+ termékünket, amely egyedülálló biotin közegének köszönhetően megállítja a vízkő képződést ivóvizében
Biológiai folyamatok
A szennyvíztisztító rendszerekben a szerves anyagok és tápanyagok eltávolítására biológiai eljárásokat, például az aktíviszapos kezelést vagy a biológiai szűrést alkalmazzák.
A pH-szint befolyásolja az ezekben a folyamatokban részt vevő mikroorganizmusok aktivitását és növekedését.
A különböző mikroorganizmusok különböző pH-tartományokban fejlődnek, és a megfelelő pH-értékek fenntartása kulcsfontosságú a biológiai tisztítórendszerek stabilitása és hatékonysága szempontjából.
Hogyan kell mérni és beállítani a pH-t
Az üzemeltetők a pH-értéket bármilyen inline szondával vagy – a teljesebb elemzés és adatgyűjtés érdekében – a pH-értékek mérésére tervezett vízelemző készülékkel (1. ábra) mérhetik.
A Blue-White APFCL analizátor pontos, valós idejű mérést, megjelenítést és adatnaplózást biztosít a szabad klór, az összes klór, a pH és a hőmérséklet tekintetében.
Ha a pH-szintet be kell állítani, sok létesítmény a vegyszeres kezelést választja vegyszeres mérő/adagoló szivattyúkkal. A rendszer tervezőinek és üzemeltetőinek ügyelniük kell arra, hogy az adagolandó vegyszerhez megfelelő szivattyút válasszanak.
Ez magában foglalja a megfelelő szivattyúalkatrész-anyagok kiválasztását, beleértve a szelepeket és a szivattyúcsöveket/tömlőket. Ezeknek kompatibilisnek kell lenniük a maró és koptató savakkal és lúgokkal.
Végül az üzemeltetőknek gondosan meg kell fontolniuk a pH beállításához használt sav vagy bázis típusát. A kénsav például gyorsan és drámaian csökkentheti a pH-t, de vízzel keverve nagy mennyiségű hőt termel, ami problémás, sőt egyes alkalmazásokban veszélyes lehet.
A CO2 adagolása szabályozottabb és fokozatosabb pH-csökkentést biztosít. A CO2 önpufferelő, vízben oldva szénsava képez.
Ez a szénsav hidrogénionokra (H+) és bikarbonátionokra (HCO3-) tud disszociálni. A szénsav és a bikarbonátionok közötti reverzibilis egyensúlyi reakció segít fenntartani az oldat pH-ját, jellemzően 6 fölött tartva azt. Így nehéz túladagolni a vizet. Ez csökkenti a korrózió kockázatát, minimalizálva a fémek vagy más, a csövekhez kapcsolódó szennyeződések felszabadulása miatti vízminőségromlás kockázatát.
A CO2 nem feltétlenül ideális megoldás az erősen lúgos víz kezelésére. A vízrendszerek többsége számára azonban előnyt jelent, és elismert környezetbarát megoldás.
Bármelyik kezelési módszert is alkalmazzuk, tény, hogy a pH-szint a víz- és szennyvízkezelés minden szakaszában jelentős szerepet játszik.
A pH hatásának felismerésével és a megfelelő szabályozási stratégiák végrehajtásával az üzemeltetők biztosíthatják a kezelés következetes eredményeit.
-
Akció!
Out of stock
-
Akció!
Out of stock